Hírnök hozta hír

Adatik tudtára mindenkinek!

A Háborúk havának huszonhatodik napján szeretett királynőnk egészséges leánygyermeknek adott életet! Kapuk fénye ragyogja be Rebeline de Rais hercegnő életét! Éljen a királynő! Ünnepelj Távolrév népe!

Lángok Tengere, a Vágta

A Tikkasztó Sivatag veszélyes és halálos, azonban korunk hősei itt születnek!
Pormeder már régóta él a hagyomány miszerint a város legjobb gwuffosai és lovasai megmérettetnek Corvus legperzselőbb homokján, a nagy dicsőségért és a hihetetlen nyereményért. Azonban ez az év más lesz, a Toronyurak engedélyt adtak, hogy más városok fiai és leányai is megmutassák, vajon képesek-e felvenni a versenyt a sivatag ékkövének legjobbjaival.

Lángok Tengerének első szakasza a Homokdűnék vidéke, a versenyzők egyharmada azonban, már itt kénytelen feladni a versenyt az elmúlt évek tapasztalatai alapján, mert a szárazság szinte elviselhetetlen, a nap oly perzselő, hogy ”a nyereg szinte ráég a hátasra” a pormederi mondás szerint.

Ezt követően a Holtak Mocsarának peremén vezet a bátrak útja, ezen vidék a senki földje, oly veszélyes, hogy a karavánutak többsége is messze elkerüli az elátkozottnak hitt helyet.

S végül a Morajló Mélyhomok területén zárul a Vágta, hangok kúsznak fel a mélyből a mesék szerint, megannyian tűntek már el itt, furcsa szörnyekről suttognak, de akadnak olyanok is, akik vérmes banditákról regélnek. Mi lehet vajon az igazság?

Azonban az biztos, hogy a versenyzők fele sem éri el a Pormeder Főkapuját.

Dicső Hősök születnek eme Vágtán, s bátor nők és férfiak buknak el!
Ha mindezek után a Félelem nem lett úrrá szíveden, s bízol gwuffodban avagy lovadban, jelentkezz hát Vándor!

A felajánlott nyeremény 60 lélekszilánk, s a győztes büszkén viselheti a Lángok Tengerének Bajnoka címet, ezen kívül jogot formálhat arra, hogy Pormederben nemesítse győztes hátasának vérvonalát!

Kihirdetve a Toronyurak Dicsőségére!

Jelentkezés: Luthalias Lasselantanál üzenetben
Verseny kezdete: a Háborúk Havának 22. napja

Újabb pletykák a piactérről

Minap kimerészkedtem a piactérre, friss áru, és ropogós pletykák ígéretében. Nem is kellett sokat várnom, miután betértem az első árushoz, és szóba elegyedtem vele, pár röpke dicséret után a satnya zöldségeire, már nem is tudott ellenállni természetes bájomnak. Láthatólag meglehetősen izgatott volt az asszonyka, kerek, pufók arcán izzadtságcseppek fénylettek, és a reggel még szoros kontyból is ki-ki állt pár tincs. Közelebb intett magához, és nem voltam rest a szagokat tudatomon kívül hagyni, s meghallgatni a mondandóját.
- A kisasszony még nem is hallotta a pletykát?! Sebaj, én is csak most reggel hallottam! Tehát, jöttem szép békésen a sárgarépáimmal a piacra, amikor leintett drága anyám jó barátnője, Mugold, hogy hallottam-e a pletykát. Hát biza, akkor még én se, de figyeljen csak! Megbízható forrásból tudom, hogy a Kancellár úr, és egy hozzá közel álló gnóm már biza háááárom éjszakát együtt töltött! Úgy ám!
Nem csoda, hogy annyira gyöngyöztek hát az asszonykán az izzadtságcseppek, az én szemeim is kíváncsian csillogtak ám! Végül, az információ kedvéért vettem is kettőt az ócska sárgarépáiból, végül is, gondolni kell a következő napokra is.
Ám kedves olvasóim, lehet hogy nem szorulunk már többé a piactéri kofák satnya zöldségeire, hanem mi, gnómok is megbecsült részei leszünk a társadalomnak! Nincs hát fényesebb bizonyítéka, mint hogy még a kancellár is ágyasává tett egyet! Persze, arról nem szól a fáma, kit, csak hogy közel áll hozzá. De hisz ez nem érdekes, talán legközelebb már ez is a fülembe jut.
Most viszont, eljönni látszik a gnómok ideje!

Bruborgh Völcse, független gnóm pletykafészek

Nyílt válasz Draco Von Howersfiel levelére

Távolrév városában nincs király. Királynő van, méghozzá Rebeline Invictus őfelsége, mindazonáltal igen megdöbbentő, hogy már mindenféle hitvány alak az uralkodónő szolgálatába állhat, és felöltheti a Gárda egyenruháját. Draco Von Howersfiel, nyíltan kijelentem, hogy egy utolsó, nyápic senki vagy. Leveled olvastán felkerestelek a Főnixfészekben, és mint magad is hallhattad, elfogadtam a kihívásod. Ám te, bizonyosságot téve szégyenletesen gyáva természetedről, nem mertél kiállni velem. Bár ezt előre sejthettem volna abból, hogy klánod területére invitáltál, hiszen minden kicsit is becsületes érkező semleges területet ad meg egy párbaj helyszínéül, nem olyat, ahol hemzsegnek a cimborái. Miután akkor nem mutattál hajlandóságot a párbaj nyélbe ütésére, ígéretemhez híven vártalak az Arénaszínházban. Azzal, hogy nem jöttél el, sokadjára erősítetted meg, hogy egy szemernyi bátorság sem szorult beléd. Nem is vesztegetem tovább sem az időmet, sem a szót egy ilyen tohonya alakra, egyszerűen az egész Királyi Gárdára nézve hatalmas szégyen az, hogy egy ilyen anyámasszony katonája a soraiban szolgálhat! Te sem igaz ember, sem férfi nem vagy, mindazonáltal köszönöm neked, hogy te magad bizonyítottad be szavaim igazát!

Zatharris Dequl`ir, a “rágalmazód”

Azt beszélik

Cafrang Drasta úrtól kaptunk egy pár sorost nem is oly rég, s egy felhívást mit álítólagosan a piactéren talált.
Meglepetten olvastuk a röplap szövegét, mi ócsároló szavakkal illette a város kétes hírű Kancellárját, Rawak sha Dharr urat,
A szóban forgó köztisztviselőről már amúgy is terjengtek érdekes hírek, ám most ez merőben nagy döbbenetet váltott ki írótársaim körében s én is még hüledezem a nyilt felhíváson.
Egy ismereteln hatalom, vagy illető, netán őrült, 100 000 aranyat ígér a Kancellár fejéért cserébe.
Hallatlan manapság mik meg nem történnek, s már látható is minő bajok árnyalják majd szeretett városunk szép egét ebben a komisz időben, mikoron is a kikötőben történtek el sem ülhettek.

Dafka Rafka, független író, és önmaga mecénása

Nyílt levél

Aki a király katonájára kezet emel az olyan mintha magára a királyra emelne kezet. Nincs ez másképp a szavakkal sem.
Ha a rágalmazó valóban igaz és bátor ember, megjelenik a Főnixfészeben 3 napon belül hogy párbajban bizonyítson, férfi módjára. Amennyiben nem teszi, bizonyíték afelől hogy szavai hiteltelenek.

Draco Von Howersfiel
Királyi Gárda

Szerkesztői megjegyzés: fogalmunk sincs, ki a király.

A nyúlszívű gárdista

Igen érdekes pletykát hallottam a minap a piactéren. A szóbeszédet állítólag egy sötételf kezdte terjeszteni, aki elmondása szerint személyesen volt tanúja a röhejes, s egyben kétségbeejtő esetnek. Elmondása szerint épp a Kisasszonyligetben sétálgatott egy ismerősével, midőn figyelmes lett egy bizalmas közelségben andalgó párocskára. A páros férfi tagja több, mint két méter magas volt, olyan igazi izomagyú típus, ránézésre a súlya is lehetett vagy másfél mázsa, s mindezek tetejébe a Királyi Gárda egyenruháját viselte. Rajtuk kívül csak egy rongyos koldus lődörgött a közelben, így hát a mélységi szokásához híven belekötött a nagydarab pasasba, egy jó kis bunyó reményében. Nos, verekedés az nem lett a dologból, a kötekedő sötételf mégis olyat látott, amit még soha. A fél-ork méretű, egyenruhás gárdista ugyanis nyulakat megszégyenítő sebességgel kapkodta hatalmas bakancsokba bújtatott lábait, mikor egy fenyegetőbb beszólás után gyáván eliszkolt a helyszínről. Nem mellékesen magára hagyva azt a törékeny, védtelen hölgyet a két rosszkülsejű alakkal, és az ártalmatlannak rémlő koldussal a liget közepén. Mondhatom, szép! A sötételfben egyből fel is merült, hogy a nyúlszívű férfiú talán nem is igazi rendfenntartó, elvégre ő is hallott arról, hogy egyes alvilágiak magukat városőrnek kiadva, egyenruhában gyilkolják a rend őreit és riogatják a helyieket Távolrév lecsúszottabb környékein. Ébenbörű hősünk tehát utána járt az ügynek, de csalódnia kellett, a ritkamód nagydarab pacák valóban a Gárda soraiban szolgál. A nevét sem volt nehéz megtudnia, hiszen ekkora melákból az egész városban nincs sok, nemhogy a gárdában. A hölgyet rém gyáva módon magára hagyó férfiú neve tehát Draco Von Howersfiel, azt beszélik róla, hogy pont olyan anyámasszony katonája, mint amilyen hatalmasra nőtt. Micsoda szégyen! Én ezek után kétszer is meggondolom, hogy ki merek-e lépni az utcára, ha ilyen pipogya alakok hívatottak felügyelni a becsületes polgárok biztonságára!

Felhívás

Kobzosok, dalnokok, csepűrágók, bűvészek és művészek!

A Háborúk havának 5. napján, a szökőár károsultjainak megsegítésére jótékonysági bált rendez Rawak sha Dharr főkancellár úr a Révkapu fogadóban.
Aki úgy érzi, hogy művészetével hozzájárulhat a bál sikeréhez, így növelve az adományok nagyságát, az jelentkezzen a bál elötti délutánon a Révkapu fogadóban, s keresse Rawak sha Dharr urat.

Pékek, kuglófsütők, és szakácsok, és mindenki ki nem rest a munkára!

A bál előkészületeihez ki hozzájárul, étellel, süteménnyel, vagy két keze munkájával, megfelelő díjazásra számíthat. Minden dolgos kézre szükség lesz a díszítéseknél, és a bál utáni rendrakásnál.
Jelentkezni, szintén 4-én, délután lehet.

Kancellári felhívások

Távolrév népe!

Szörnyű szerencsétlenség érte otthonunk, oly katasztrófa mi egész városunk életére sötét árnyat borít. A szökőár a kikötőben hatalmas károkat okozott, mind anyagi, mind az ott élők között tetemes az áldozat, a kár.
Ennek okán egyett értésben a Hadmesterrel, valamint a tanács tagjaival, Azon határozott véleményen állva, hogy a város érdekei megkívánják szűkségállapotot hirdetek, s felszólítok minden arra képes lakost, csatlakozzon a romok eltakarítására, és sebesültek megsegítésére összeverbuválódott csoportokhoz a Kikötő negyedben.
Ezenfelül Távolrév nemeseitől elvárom, ne feledkezzenek meg kötelességükől, s támogassák a munkát anyagi téren is, bőkezűen, ahogy azt a becsület megkívánja.

A Fosztogatás megfékezésére a Hadmester, kivezényelte a Királyi Gárda katonáit, valamint a városőrség is nagy erőkkel készen áll, s biztosítja a rendet még ilyen nehéz időkben is!

Továbbá, felkérem Thelia kisasszonyt, a Révkapu fogadó jelenlegi tulajdonosát, gondoskodjanak a fedél nélkül maradtak elszállásolásáról amennyire tőlük csak telik, s a Kincstár kontóján osszanak ételt a rászorulók, és a kármentesítők között.

Távolrév népe… Tedd hát félre belső ellentéteid mindenét. Most össze kell fognunk!

Rawak sha Dharr Kancellár

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Távolrév Népe!

Én Rawak sha Dharr Invictus úrnő kegyelméből Kancellár, ezennel a kialakult helyzetre tekintettel rendi gyűlés összehívását rendelem el.
a Háború havának 15. napjáig minden Távolrévi klán, s rend képviselőjét várjuk a citadellában, hogy a kikötő újá építéséről megegyezzés születhessék.

Távolrév helyre állítása közös ügyünk s érdekünk!

Rawak sha Dharr kancellár

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Távolrév Népe!

Én Rawak sha Dharr Invictus úrnő kegyelméből Kancellár, a Háború havának 5. napján a szökőár által hontalanná váltak megsegítésére jótékonysági bált szervezek a Révkapu Fogadóban.
Minden nemes, s nemtelen, polgár és harcos kiben jóérzés munkál, vagy csak mulatna egyj ót, jöjjön hát el s 1000 arannyal támogassa az újá építést és a rászorulók megsegítését.
A kapunyitás esti órákban várható, élő zenével, táncos mulatsággal várunk mindenkit, s egyben várjuk azon dalnokok, zenészek jelentkezését is kik szívesen szórakoztatnák az összegyűlt nagyérdeműt.

A bálra való megjelenés feltételei:
-1000 arany mit a bejáratnál kell befizetni
-A bál jellegéből fakadóan, maskara, vagy álarc, tegyük felajánlásaink név nélkül!

Az éjszakába folyva az emeleten Rév tehetősebb lakóit különleges szorakozás várja, ám ők mélyebben nyúljanak erszényeikbe! 10000 aranyért vár mindenkit hajnali bódulatig az emelet.

Kancellári hirdetmény

Én, Rawak sha Dharr a kapuk kegyelméből, Távolrév Kancellárja ezennel bejelentem, hogy Thelia Erisre hagyományozom Invictus királynőtől kapott jogaim a Révkapu fogadóval kapcsolatosan.
Ezennel legyen hát övé szeretett fogadónk, s viselje gondját úgy, mint azt eddig is tette segítőtársamként mióta csak megnyitottuk a város népe előtt az ajtaját.