Távolrév Lakosai!
Habár a Nyár derekán lassan túl vagyunk és az Ősz még messzinek tűnik, úgy érzem itt az ideje, hogy mindenki lassan elkezdjen készülődni egy esetleges áradásra. Javítsák ki házaikban a hibákat, amíg még ezt nyugodtan meg lehet tenni, a Város is nekikezd a szükséges munkálatoknak illetve élelem, gyógyfű és egyéb hasznos dolgok felhalmozásának, hogy [...]
Én, az egyetlen kegyelméből Távolrév becsületes, és honvédő polgára, a becsület lovagja, s a gyengék megmentője Jusper de Rolland.
Ezúton szeretném tájékoztatni Távolrév népét hogy a városban fennálló tűrhetetlen állapotok, a városőrség túlkapásai, állandó fölösleges razziái, és zaklatása miatt, illetve a Sziklaöbli céhhel fenntartott rejtélyes viszonya miatt, illetőleg köztudott erkölcstelen viselkedése miatt, ezúton nyílt levélben hívom [...]
Múlt éjjel a kései órákban, hosszú betegeskedés után átadta lelkét a másvilágnak a Marcangolók Hadának idős vezetője, Caleb fia Castor. Halálát állítólag egy évekkel ezelőtt szerzett, de a Hadurat azóta is kínzó sérülés okozta.
A rég elfeledett Marcangolók Hada három éve hagyta hátra árnyas erdei otthonát és költözött be Távolrévbe. Mint ismeretes, jobbára azóta is kerülik [...]
626. év
Minden bizonnyal nem ismeretlenek a nyájas olvasók előtt azok a sajnálatos, nyugtalanító, és baljós események, amelyek szép városunkat sújtották. A közelmúlt eseményeit szemlélve lassan olyan érzése lehet a derék távolrévi polgárnak, mintha ismét egy ork ostrom zajlana, csak éppen nem egyszerre, nagy rohammal, hanem sok kis apró, szétszórt ütközettel. És nem a városfalakon kívül, hanem [...]
Mint azt a legtöbb távolrévi polgár észrevehette, a Belső Városban történt incidens után szinte azonnal, hosszú idő óta először a városőrség tagjai jelentek meg a Város utcáin, hogy fenntartsák az Új Rendet, és őrizzék a békességet. Gátat szabva ezzel mindenféle kétes szándékú indulatoknak. Azonban a minap a házak falain, fogadókban, és a Városhírekben is megjelent [...]
Távolrév Polgárai!
Ezúton tudatom Önökkel, hogy eddigi királyunk Nogas de Lauron és Luciano de Lauron elhunyt mikoron is csatlósaival megtámadták a városőrséget. A továbbiakban én, mint a város helytartója fogom irányítani a várost, segítségemre lesz a város vezetésében Ortel Naudin, a Királyi Gárdából mint főbíró, Damas Vorthin az Éjszaka Árnyaitól mint hadmester, illetve Kulgar con Scorpione [...]
Tisztelt Újságolvasók!
Magam is az újságból szoktam értesülni az eseményekről, gondolom, Önök is így vannak ezzel. Most abban a szerencsében lehetett részem, hogy szobám ablakából nézhettem végig városunk történelmének egy újabb fordulatát.
Valaha a Városháza írnoka voltam, betegségem óta a szobámhoz vagyok kötve. Az ablak elé tolt karosszékemből figyelgetem a város életét. A Citadellával szemben van a [...]
Szerzője Regemondó Kalinda
(A távolrévi Dalnokverseny első helyezett éneke)
Dalom szárnyán messze szállok,
tág időn túl, túl a téren,
amikor még nem állt város,
nem élt senki Távolréven.
Puszta föld volt, alig termett,
kopár sziklák homok hátán,
bogáncstövek között tengett
egy-két fűszál, az is árván.
Vad háború tört ki távol,
orkok, szörnyek gyűltek össze,
bősz haragtól, harci vágytól
feltüzelve, hadra kelve.
Könnyűléptű, bátor elfek
népe élt ott, lombsátorban,
fáik között csoda [...]
Estnek fényében fürdik most a rónaság,
Nyárban táncolva, fáradtan pihen sok kalász.
Kövér tücsök játssza ím andalító dallamát,
Fedras fénye őrzi az alvó Gárdistát.
Bajtárs, gondolsz-e arra a szép barna lányra?
Merre van most otthonod határa?
Messzi földnek katonája lettél,
Él-e még az, akit a legjobban szerettél?
Jő a hajnal, s a sereg indul tovább,
Sietve bontja el esti táborát.
Felzúg aztán a hősi induló,
Gárdistának [...]