Az Oroszlánkarom Lovagrend elveti a háborút, mint a városok közötti konfliktusok megoldásának eszközét. Rendünk mindig is a Béke és Igazság szolgálatában állott, és csak legvégső esetben nyúltunk fegyverhez.
Rendünk vallja, hogy a Béke mindenek fölött álló közös érdek. Érdeke minden egyes Érkezőnek, kiket amúgy is tizedelnek a szörnyek számos más városban.
Városunkat Pormedert megtámadta Ötbánya valós és vélt sérelmeket kívánva orvosolni ezzel. Számunkra ez a város azonban az Otthonunkat jelenti. A hazánk védelme olyan érdek, melyért fegyvert kell fognunk, és legnagyobb bánatunkra Érkezők vérét kell ontanunk. Míg ez a helyzet fennáll, nem tehetünk mást.
A béke azonban érdeke valamennyi érkezőnek, hiszen míg Ötbánya s Meder egymás ellen harcol, addig sajnos nem tudjuk segíteni azon városokat, kik szintúgy komoly veszélynek vannak kitéve.
Értesültünk arról, hogy Zöldvölgyből kivonták a hadtesteket, khumok szabad prédájává téve az ott maradt Érkezőket, kik új hazát reméltek és harcoltak oly sok időn át. Tudjuk azt is, hogy Sziklaöbölt és Ötbányát orkok csapata választja el egymástól, s azok a Pormeder és Ötbánya között dúló háború miatt nem tudják közös erővel legyőzni őket, s mi sem adhatunk támogatást.
Összefogásra szólítom hát fel a városokat, és kérem azok vezetőit, hogy sürgessék meg a Pormeder és Ötbánya közötti békét!
Felkérem az ötbányai Ötöket, kik tragikus körülmények között váltak Négyekké, és ezért egyben részvétünket is kifejezni kívánjuk, és a pormedri Toronyurakat, hogy egy Tanácskozás keretében törekedjenek a békés rendezésre, hogy a két város újra felvirágozhasson, s ne omoljon több vér.
Mindezek mellett pedig kijelentjük, hogy Rendünk nem kíván ellensége lenni a háború ellenére sem Ötbánya Ősi és Dicsőséges Népének, sem pediglen az ottélő klánoknak. Mi Testvérként gondolunk a Fekete Unikornis Lovagrendre és az Ishar Öreire, melyen a háború nem változtat. Azonban addig, míg Szeretett Városunk támadás alatt áll, nem tehetünk egyebet, minthogy ellenük is harcolunk.